Babát vártam, és féltem.
Ott volt a félelem minden pillanatban, amikor a baba nem mozgott annyit, amennyit vártam. Minden szokatlan testérzetnél, ami megjelent és rögtön beindította a legrosszabb forgatókönyveket a fejemben.
Magam is érintett vagyok első trimeszteres veszteségben, de szekunder traumatizációm lett a szakemberként végighallgatott veszteségtörténetek miatt. Azok a perinatális veszteségek, amiket meghallgattan, gyűrűztek a saját várandósságomba, hiszen abban már eleve újraaktiválódott a gyász.
Jártam szakemberhez. Egyéni folyamatban voltam, kéthetente, majd hetente. Tudtam, hogy kell, és sokat adott. De volt valami, amit az egyéni folyamat nem tudott megadni.
Nem tudott adni eszközt arra, hogy este tíz órakor, amikor a baba nem mozdul és a félelem elborít, mit csináljak akkor, ott, egyedül.
Nem írogathatok állandóan a dúlámnak. Nem hívkálhatom éjjel a barátnőmet. Nem tudok mindig várni a következő alkalomig.
Meg kellett tanulnom megnyugtatni magam. Egyedül.
Ami a szivárványvárandósságban más
Ha most szivárványbabát vársz, valószínűleg tudod, miről beszélek.
Nem ugyanaz, mint egy „sima” várandósság. Nem azért, mert te félénkebb vagy, aggodalmaskodóbb, vagy mert nem bízol eléggé. Hanem azért, mert a tested és a lelked tudja, mi történhet. Megtapasztaltad. Ez nem irracionális félelem – ez egy szerzett, mélyen bevésett tapasztalat.
A külföldi kutatások is megerősítik, amit ezek az anyák leírnak: a szivárványvárandósság magasabb szorongással, fokozott testi éberséggel és az örömhöz való nehezebb hozzáféréssel jár. Nem rendellenesség. Természetes válasz egy természetfeletti fájdalomra.
De tudnod kell: ettől még lehet jól lenni benne. Nem tökéletesen, nem félelem nélkül – de megtartva, erőforrásokkal, eszközökkel a kezedben.
Miért jött létre a SzivárványKör Mentorprogram
Azért, mert én magam megjártam ezt az utat. Dúlaként kísértem szivárványbabát váró anyákat, és közben pontosan tudtam, milyen belülről.
Azt láttam – a saját bőrömön és a munkámban egyaránt –, hogy a szivárványvárandós anyáknak valami specifikusabb kell. Nem csak terápia. Nem csak információ. Nem csak közösség. Hanem mindhárom egyszerre, és valami negyedik is: a saját test bevonása a megnyugvásba.
Ezért építettem három lábra a programot.
Az első láb: tudás, ami megvéd a félelemtől
A tudatlanság szorongást szül. Ha nem tudod, mi normális egy szivárványvárandósságban – mi az, ami aggasztó, és mi az, ami csak a tested és a lelked emlékezete –, akkor minden jelre riadsz.
A SzivárványKörben kapsz egy klasszikus dúlai szülésfelkészítőt, kiegészítve a szivárványvárandósságra vonatkozó specifikus tudással. Megbeszéljük, miben más ez a várandósság. Miben más a szülésre való készülés. Mit mutatnak a kutatások arról, hogyan élik meg ezt az anyák, és mi az, ami segít.
Nem azért, hogy mindent kontrollálj – hanem azért, hogy ne legyél kiszolgáltatva a saját ismerethiányodnak.
A második láb: sorstársak, akiknek nem kell magyarázkodnod
Az egyik legmagányosabb dolog a szivárványvárandósságban az, hogy a külvilág nem érti.
„Ne aggódj annyit.” „Örülj, hogy újra várandós vagy.” „Biztos minden rendben lesz.”
Ezek a mondatok – bármilyen jó szándékkal érkeznek – tovább izolálnak. Mert tudod, hogy nem ilyen egyszerű. Mert az öröm és a félelem egyszerre van benned, és ezt nem lehet feloldani egy mondattal.
A SzivárványKörben kéthetente sorstárs csoportot tartok, élő jelenléttel. Olyanok között lehetsz, akik ugyanezt élik. Akiknek nem kell magyarázni. Akik értik, amikor azt mondod: tudom, hogy jól van a baba, de mégis rettegek.
A csoportban nem csak megosztjuk a nehézségeket – hanem dolgozunk is rajtuk. Félelmek feldolgozása, erőforrások megkeresése, az újraaktiválódó gyász – ami sokszor pont a várandósság alatt tér vissza. Együtt hordozzuk. Ez hatalmas különbség.
A harmadik láb: a tested is eszköz
Ez az, amit a legtöbb támogatási forma kihúz az egyenletből.
A veszteség és a várandósság nem csak lelki élmény – a tested is érintett. A szorongás testben él. Az éberség testben él. A félelem, hogy valami baj lesz, testben él.
Ezért a SzivárványKörbe beépítettem légzőgyakorlatokat és relaxációt – nem körítésként, hanem eszközként. Olyan technikákat, amelyeket este tíz órakor is tudsz használni, egyedül, amikor senki nincs elérhető. Amelyek segítenek visszatalálni a belső nyugalomhoz. Amelyek segíthetnek az alvásban is, ha a félelmek éjjel is követnek.
A mozgás, a légzés, a test bevonása – ezek önnyugtató eszközök. Nem helyettesítik a szakembert, de megadják azt, amit a szakember nem tud: a jelenlévő, azonnal bevethető segítséget.
Nem tökéletes várandósságot ígérek
Hanem kísérést egy nehezített pályán.
Eszközöket, amiket a kezedben tarthatsz. Tudást, ami megvéd a félelemtől. Sorstársakat, akik értenek. És egy utat vissza a saját testeddel való kapcsolathoz – akkor is, amikor a félelem elvisz onnan.
A SzivárványKör Mentorprogram azért jött létre, mert én magam megtanultam: nem elég, hogy szakemberhez járok. Szükségem volt arra is, hogy megtanuljak önmagam mellett lenni.
Ez az, amit szeretnék neked is megadni. 🤍